Október 23. A budapesti Bem-szobornál a lengyelországi változásokkal szolidarizáló sokezres tömegtüntetésre került sor. A tüntetők követelték a szovjet csapatok azonnali kivonulását, a szabad választásokat, a sajtócenzúra eltörlését, valamint a Nagy Imre-kormány megalakítását.

Gömöri György (a budapesti ELTE bölcsészkari lengyel szakos hallgatója):

A Bem tér úgy megtelt emberekkel, hogy még egy gombostűt sem lehetett volna leejteni. Csak a mi felvonulásunk első, mintegy százfős csoportjának sikerült bejutnia a térre, a többiek leragadtak a környező utcákban. Olyan iszonyú volt a hangzavar, mint egy labdarúgó stadionban. […] Elénekeltük a Himnuszt, amikor hirtelen megpillantottam Déry jellegzetes arcát az emlékmű talapzatánál. Mondani akart valamit, de a hangját elnyelte a tömegben uralkodó hangzavar – itt egy szónoknak nem volt semmi esélye.

Engelmayer Ákos (érettségire készülő negyedikes gimnazista):

[…] A tüntetésen a magyar zászlók mellett, megjelentek a lengyel zászlók is. Ezekben a napokban a legnépszerűbb jelmondatok egyike ez volt: […] „Minden magyar együtt halad, kövessük a lengyel utat”.