November 1. Nagy Imre bejelenti, hogy Magyarország azonnal felmondja a Varsói Szerződést és kihirdeti Magyarország semlegességét.

November 4. A szovjet csapatok újra bevonulnak Magyarországra. Velük együtt érkezik a Kádár János vezette új kormány is. Az elszánt harcok egészen november 15-ig tartanak. A harcokban 5-7 ezer magyar esik el, és 18 ezer a sebesültek száma.

Kopácsi Sándor ( budapesti rendőrfőkapitány):

A benzines palackokért bosszúból a szovjet tankok a földig rombolták azokat a házakat, amelyekből támadás érte őket. Az oroszok egész utcarészeket romboltak le, ha úgy vélték, felkelőket rejtenek. Ily módon sok száz épületet pusztítottak el, főleg a felkelés fészkének számító munkásnegyedekben.

Wiktor Woroszylski (író):

Vasárnap, november 11.

[…] Körülnézünk: egyetlen házat sem kímélt meg a háború. Mindegyiken hatalmas lyuk tátong, rendszerint az első vagy a második emelet szintjén.[…]

Egészen másféle nyomok tarkítják az úttestet. Ötven-hatvan lépésenként fekete, összegöngyölődött ócskavashalom riogat: megölt tank Többször találkozunk szétlőtt katyusákkal is…

Csepelről visszafelé jövet a már csaknem a belvároshoz tartozó Ferenc körút és Üllői út akad utunkba. Itt még félelmetesebb látvány tárul elénk. az összes ház kiégve vagy összeroppantva, az úttestek visszájukra fordítva, pernye, por, kitaposott keskeny ösvények vezetnek az üszkös romhalmazokon át...De ez a látvány ismerős: Varsó, 1944. A bevett város.